A fellövést élőben lehetett nyomon követni a Sirius 2-n, igaz csak a kilövés pillanata látszódott, miközben korábban az első fokozat leválásáig lehetett szemmel követni a rakétát. Nyilván közrejátszott ebben az is, hogy
szeptember 6.-án az ugyancsak az ILS (International Launch Services) által koordinált Proton indításkor az első fokozat nem vált le a második fokozatról, s a rakéta visszazuhant a földre.
A mostani indításkor azonban minden rendben zajlott, a Proton-M és a Breeze-M modul is normálisan működött: utóbbi 4 alkalommal indult be, s végül 9 órával a start után a megfelelő pályára állította a Sirius 4-et.
|
A Sirius 4-et a Locheed Martin gyártotta: 15 éves élettartammal rendelkezik.
Fedélzetén 2 Ka- és 52 Ku-sávos tp.-t találunk, melyek három nyalábon kaptak helyet. A Sirius 4 fő feladata a Sirius 2 és majd néhány év múlva részben a Sirius 3 kiváltása.
Megnövelték a Sirius 2-n bevezetett európai nyalábjának térerejét, amely nálunk 60 cm-es antennával vehető. Ezen a nyalábon BSS-sávban (11,7-12,5 GHz)
20 tp. érhető el, mindegyik 33 MHz-es sávszélességgel, továbbá FSS-sávban (12,5-12,75 GHz) további 3 72 MHz-es (dupla) tp. is rendelkezésre áll. Ez a nyaláb a Sirius 2 és Sirius 3 horizontális frekvenciáit tartalmazza.
|
Elérhető lesz a nordic-nyaláb is, igaz ehhez már 120 cm-es antenna kell. Az európai nyalábhoz hasonlóan itt is 20+3 tp.-t
találunk, melyek a vertikális frekvenciákhoz kapcsolódnak.
A Sirius 4 igazi újdonsága 6 tp., amely a Szahara alatti régiót képes kiszolgálni: ezt az SES fogja értékesíteni, hasonlóan az Astra 2B Nyugat-Afrikára állított nyalábjához.
A Sirius 4 a sikeres tesztek után január folyamán áll üzembe.
Mivel az FSS-sávban (12,5-12,75 GHz) a tp.-ek frekvenciája megváltozik a Sirius 4-en, ezért a januárra tervezett üzembeállás e tartományban a műsorok sugárzási frekvenciájának módosulásával jár majd!
|
További információk a Sirius-rendszerről...
