Amos-rendszer

Írta: Kardos Attila   
2007. április 11.
Amos by Spacecom logo

Az Amos-rendszer


Vételi lehetőségek   Footprint   Transzponder kiosztás

Az izraeli Spacecom a nyugati 4 fokon üzemelteti Amos műholdas rendszerét.

Az első hold, az Amos 1 1996. május 16.-án a 86. Ariane-rakétával startol és már július 1.-én üzembe is állt. Az Amos 2 2003. december 27.-én egy Sojuz/Fregat fedélzetén indult útnak. Az Amos 1 felváltására hivatott Amos 3 indítására 2008. április 28.-án egy Zenit 3-rakétán (Land Launch) került sor.

Az eredeti tervek szerint az Amos 1 testvérholdja a CERES lett volna, amit MagyarSat-nak is hívtak. A magyar kormány visszavonta a transzponder-foglalási garanciáját, mert nem látta biztosítottnak a projekt megvalósulását, így az leállt. Később olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy az MSat és a Szív Tv tulajdonosa, a HBCO beszállt volna a költségekbe, ám az HBCO tönkrement.

Mindegyik holdat a Spacecomban is tulajdonos Israeli Aircraft Industries (IAI) gyártotta, de tervezésükben részt vett a német DASA és a francia Alcatel Espace is. Igény esetén az IAI megrendelésre is gyártana Amos-platformra (Affordable Modular Optimised Satellite) épülő műholdakat, de erre még nem volt példa.

Amos 1:

A 10 évre tervezett hold a fellövéskor 961 kg-t nyomott. Fedélzetén 7+2 72 MHz-es tp.-t találunk, melyek a 10,9-11,7 GHz-es tartományban sugároznak. Az eredeti tervek szerint csak 7 tp. üzemelt volna egyszerre, de a nagy igények miatt a (más holdaktól eltérően) külön frekvencián sugárzó tartalék tp.-ek is bekapcsolásra kerültek. Az Amos 1 két nyalábbal rendelkezik: az egyik Izrael térségét, a másik Közép-Európát fedi le. A horizontális tp.-ek Közép-Európa, a vertikálisok Izrael felé sugároznak: 3 tp. az előbbi, 5 tp. az utóbbin található, míg egy átkapcsolható a két fedettségi terület között. (A tp. jele 3, ha az izraeli- és 7, ha a közép-európai nyalábon üzemel.) Az Amos 1 nem teszi lehetővé a fedettségi területek közötti átjátszást.

Amos 2:

A fellövéskor 1370 kg-os, sok tekintetben továbbfejlesztett Amos 2-t már 12 évre tervezték, s 11+3 72 MHz-es tp.-rel szerelték fel, melyek a 10,7-11,7 GHz-es sávban sugároznak. (Elképzelhető, hogy idővel az Amos 1-hez hasonlóan a tartalék tp.-eket ezen is bekapcsolják majd.) Az Izraelt valamint Közép-Európát lefedő nyalábok mellett e holdon már egy Észak-Amerika keleti partjait lefedő nyaláb is helyet kapott. A rendelkezésre álló frekvenicák közül egyszerre csak 11 üzemelhet (ill. ha bekapcsolják a backup tp.-eket, akkor további 3). Az Amos 2 már lehetővé tesz fedettségi területek közötti átjátszást: ám csak Amerika és Közép-Európa vagy Izrael között mindkét irányban, de Közép-Európa és Izrael között nem, ill. az amerikai-nyalábon belül sem!

Amos 3:

Az Amos 1 felváltására hivatott hold gyártása sokat csúszott, éppen az Amos 1 élettartamának végére lett készen. A 15 éves élettartammal rendelkező hold elsődleges feladata az Amos 1 pótlása, de ezen kívűl további kapacitásbővűlést, egy új állítható nyalábot valamint Ka-sávos tp.-eket is a nyugati 4 fokos rendszerhez ad. Az Amos 3 az Amos 1 valamennyi frekvenciáját változatás nélkül vette át és további új frekvenciákat is biztosít a 10,7-11,45 GHz-es tartományban. További változás az Amos 1-hez képest, hogy az európai nyaláb frekvenciái nem csak a horizontális hanem a vertikális polarizáción is helyet kaptak. A horizontális és vertikális nyaláb fedettsége kissé eltérő! Európa irányába az eddigi 4 tp. helyett 7 tp. sugározhat. Ugyancsak mind a két polarizáción sugározhat az a 3 tp., amely az állítható nyalábon kapott helyet és a 11,2-11,45 GHz között helyezkedik el a hozzá tartozó frekvencia. Hazánkban csak akkor lehet majd e tp.-eket venni, ha egyrészt felénk irányítják, másrészt pedig a polarizációt vertikálisra állítják. (Ellenkező esetben zavarná az európai H-nyalábon sugárzó adókat.)
 

Az Amos 1-3 Közép-Európai nyalábja térségünkre irányul, s már 60 cm-es antennával sikeresen vehetők a rajtuk továbbított műsorok.

Az Amos 2 közel-keleti nyalábja hazánkból profi 180 cm-es antennával már csaknem zavartalanul vehető, de 140 cm-es antennával és alacsony küszöbszíntű (low-threshold) vevővel az analóg adók már DX minőségben rendkívül zajosan, de színesben) már láthatók voltak. Az Amos 3 üzembeállásával viszont már átfedik egymást bizonyos európai és közel-keleti frekvenciák, így csak abban az esetben van esély a másik nyaláb vételére, ha az adott frekvencia nem üzemel egyszerre mindkét nyalábon.
Érdekességképpen jegyeznénk meg, hogy az Amos 2 európai nyalábja Izraelben 4 m körüli antennával kitűnően vehető!

Az Amos-rendszer frekvenciakiosztása a melléklet táblázatban látható. Az európai frekvenciák esetén megadjuk az alsó és felső fél tp.-ek adatait, mivel a két fél értékesítése külön-külön történik, s a Spacecom is 36 MHz-es egységekben említi a műholdak kapacitását. A fél tp.-ek jelölése az Amos-on L (lower=alsó) és U (upper=felső) postfixekkel történik.

Európai frekvencia-kiosztás

TP Frekvencia Vételi nyaláb Fellövési nyaláb Műhold
Közép frekvencia Fél tp. közép frekvenciák
31110,741 V10,723 V Európa VEurópa vagy USAAmos 3
10,759 V
2210,741 H10,723 H EurópaEurópa vagy USAAmos 2
10,759 H
31210,825 V10,807 V Európa VEurópa vagy USAAmos 3
10,843 V
2310,825 H10,807 H EurópaEurópa vagy USAAmos 2
10,843 H
31310,909 V10,891 V Európa VEurópa vagy USAAmos 3
10,927 V
2410,909 H10,891 H EurópaEurópa vagy USAAmos 2
10,927 H
32111,158 H11,136 H Európa HEurópaAmos 3
11,176 H
32211,242 H11,224 H Európa HEurópaAmos 3
11,260 H
32311,326 H11,308 H Európa HEurópaAmos 3
11,344 H
32411,410 H11,392 H Európa HEurópaAmos 3
11,428 H
2511,492 H11,474 H Európa Európa vagy USAAmos 2
11,510 H
2611,576 H11,558 H Európa Európa vagy USAAmos 2
11,594 H
2711,660 H11,642 H Európa Európa vagy USAAmos 2
11,678 H

A tp.-ek frekvenciakiosztásánál fontos megemlíteni, hogy interferencia veszély áll fenn az Amos 2 és a szomszédos, nyugati 5 fokon üzemelő Atlantic Bird 3 között az Amos 2 európai-fedettségi területén belül: a Eutelsat holdjának KB7-KB12-es tp.-ei ugyanabban a tartományban (11,47-11,70 GHz H-polár) üzemelhetnek, mint az Amos 2 25-27-es tp.-ei! Mivel az Atlantic Bird 3 üzembeállása óta a kérdéses frekvenciákat nem használták, ezért valószínűsíthető, hogy a frekvencia-koordináció alapján az Amos 2 jogosult a tartomány használatára.

Elviekben megvan a lehetőség az Amos 1 7-es és az Atlantic Bird 3 KC11-KC12-es tp.-einek az ütközésére is, ám a 7-es tp. az izraeli-nyalábra van kapcsolva, s ott 3-as jelzéssel üzemel.

Az Amos-rendszer fedettségi térképei:


Amos 1
Európai-nyaláb  (European-beam) Közel-Keleti-nyaláb  (Middle East-beam)

Amos 2
Európai-nyaláb  (European-beam) Közel-Keleti-nyaláb  (Middle East-beam)
Amerikai-nyaláb  (USA-beam)  

Amos 3
Európai H-nyaláb  (European H-beam) Európai V-nyaláb  (European V-beam)
Közel-Keleti-nyaláb  (Middle East-beam) Ka-sáv Közel-Keleti-nyaláb  (Ka-band Middle East-beam)
Amerikai-nyaláb  (USA-beam)   Állítható-nyalábok  (Spot-beams)

A jelenleg a holdról sugárzott műsorok listája a LyngSat oldalain olvasható.

Utolsó frissítés ( 2009. április 29. )
 
< Előző   Következő >
Add a Startlaphoz
Hírmorzsák
RTL Spike Akinek nem volt elég a korábbi kódolatlan időszak, az január 2 után is még szabadon nézheti az RTL és a Viacom szerelemgyermekét, az RTL Spike-ot a MinDig TV hálózatán, miután meghosszabbították a csatorna kódolatlan időszakát.
Tovább...
 
Műsorajánló
TV műsor
© 2017 sat-tv-radio