2002. augusztus 29.-én egy Ariane 5 fedélzetén elindult az Atlantic Bird 1, amely az eredeti tervek szerint egy Long March rakétával indult volna 2001 elején, ám a kínai rakéta nem készült el. (Ezért állhatott elő az az érdekes helyzet, hogy az Atlantic Bird 2 csaknem egy évvel megelőzte.)

Az Eutelsat új holdja a nyugati 12,5 fokra kerül, amely 1998 óta az Eutelsat I-F5-nek, majd a II-F2-nek, végül 2002 nyarától a II-F4M-nek volt az otthona. Az 1999.-ben megrendelt Atlantic Bird 1-et az Alenia Aerospazio által vezetett konzorium gyártotta. (Az olasz cég nevéhez fűződnek az Italsat F1 és F2, az Artemis valamint a Globalstar távközlési műholdak. Ezenkívül ők készítik a Hot Bird holdakon bemutatkozott Skyplex-egységeket is. )

Az Atlantic Bird 1 fedélzetén 24 Ku-sávos tp.-t találunk, melyek a 15 éves élettartam első öt évében üzemelhetnek egyszerre. A napelemek csökkenő teljesítménye miatt később már csak 20 frekvencia sugározhat egyidőben. A hold fő feladata az óceán két partja közötti telekommunikációs kapcsolat (tv, rádió, internet, időszakos átjátszások) biztosítása, ám a tisztán Európán belüli kommunikáció is jelentős szerepet kap.

Az Atlantic Bird 1-en a tp.-eket az újabb Eutelsat holdakhoz (W1-W3, Sesat, Eurobird, Atlantic Bird 2) hasonlóan csoportokba sorolják az általuk használt frekvenciatartomány alapján. (Lásd 1. táblázat)

Elnevezés	Frekvencia-tartomány
B-sáv	10,95-11,2 GHz
C-sáv	11,2-11,45 GHz
D-sáv	11,45-11,7 GHz
F-sáv	12,5-12,75 GHz

1.táblázat
Az Eutelsat által használt sáv elnevezések

Az új holdon 36, 54 és 72 MHz-es tp.-ek kaptak helyet. Ezek nagy része Európa irányába sugároz, ám a D jelű tp.-ek csak az amerikai-nyalábokon vehetők. (Az amerikai nyaláb érdekessége, hogy megosztható észak és dél között, tehát az oda sugárzott jel igény esetén csak Észak- ill. Dél- Amerikából látható. Ha azonban mindkét irányba sugároz, akkor a teljesítménye 3 dBW-vel csökken.) A B4 és B6 tp.-ek igény esetén az amerikai nyalábról is vehetők az európaival párhuzamosan, azaz ez esetben a nyalábok "összekapcsolódnak". A D5-D8 és az F5-F8 tp.-ek párokat alkotva network képességekkel rendelkeznek: a rájuk fellőtt jel mind Amerikából, mind Európából, sőt akár mindkét fedettségi területről érkezhet. Utóbbi esetben természetesen a fellövési frekvenciák nem fedhetik át egymást, tehát a rendelkezésre álló 54 MHz-et fel kell osztani egymás között. Az e tp.-ekre fellőtt jel bármelyik fedettségi terület felé sugározható, sőt akár mindkettő felé is egyszerre, hasonlóan a B4 és B6-os tp.-ekhez.

Az Atlantic Bird 1 hazánkból ideális esetben már 60 cm-es antennával is vehető lesz, köszönhetően a jelentős térerőnek. Mivel a holdat főleg átjátszási célokra használják majd, a jel nem mindig a maximális erejű, ezért 90 cm-es antenna mindenképpen ajánlható.

A jelenleg a holdról sugárzott műsorok listája a LyngSat oldalain olvasható.