A HellasSat 2

2003. május 14.-én kevéssel éjfél után a második Atlas 5-rakéta fedélzetén sikeresen elindult a keleti 39 fok felé a görög-ciprusi HellasSat konzorcium HellasSat 2 műholdja. A keleti 39 fok az utolsó megmaradt görög műholdas pozíció, melynek regisztrációja 2003. április végén járt volna le, ám 2002.-ben a kiöregedett Kopernikus 3 kibérlésével és üzembehelyezésével (HellasSat 1) sikerült a határidő lejárta előtt azt birtokba venni.

Az Astrium által gyártott hold kalandos előélettel rendelkezik: eredetileg az Intelsat rendelte meg, hogy Intelsat K néven a csendes óceáni régióban helyezze üzembe. Az Intelsat részleges privatizációjakor a gyártás alatt lévő hold a New Skies Satellite-hoz (NSS) került, amely előszőr NSS-KTV, majd pedig NSS-6 néven jegyezte. A hold gyártása sokat késett és emiatt az NSS elállt vételi szándékától. Ekkor ismét az Intelsat került képbe, amely a kínai Sinosat-tal közösen Intelsat APR-3/Sinosat-1B néven szerette volna üzembe helyezni, ám nem kaptak exportengedélyt arra, hogy azt kínai Long March rakéta állítsa pályára, így a hold a gyárban várta sorsa jobbrafordulását.

A görög OTE távközlési vállalat, a ciprusi Avacom Net internetszolgáltató, a ciprusi fejlesztési bank, a Hellenic Aerospace Industry és a Telesat Canada tulajdonában álló HellasSat konzorcium eredetileg két 16-16 tp.-rel felszerelt műholdból álló rendszert tervezett, melyek HellasSat ill. CyprusSat névre hallgattak, s az első hold már 2002. márciusban elindult volna egy Ariane fedélzetén. A szerződéseket már aláírták a Boeing Satellite System-szel a holdak gyártására, ám a BSS-nél felmerült gyártási problémák miatt leszállításuk nagyon sokat késett volna.

A HellasSat 2 az Astrium Eurostar 2000+ platformjára épül, hasonlóan a Hot Bird 2-5 és Astra 2B holdakhoz. A min. 12 évre tervezett ( imbolygó üzemmódban azonban több évvel tovább használható), fellövésekor 3,4 tonnás hold fedélzetén 30 Ku-sávos tp.-t találunk (sávszélességük 36 MHz), melyek két fix (F1 és F2) és két szabadon állítható (S1 és S2) nyalábon kaptak helyet. A két fix-nyaláb Oroszország európai területeit, valamint Skandinávia északi részét kivéve egész Európában kitűnően vehető, sőt a hold jelei a Földközi-tenger szinte egész partvidékén foghatók. Az állítható nyalábok Dél-Afrikára (S1) és a Közel-Keletre (S2) irányulnak.

A két fix-nyaláb hazánkból már 60 cm-es antennával is elérhető (extrém erős téreje miatt 35 cm-es antennával is sikerült már befogni), míg a közel-keleti szpot-nyaláb (S2) (a nyaláb kissé északabbra állítása miatt a korábbi 150 cm-es antenna helyett) hazánkban 80-120 cm-es antennákkal vehető.

A 30 tp. tényleges frekvenciája 36 lehetséges frekvenciából (és a nyalábokat is figyelembe véve 48 lehetséges konfigurációból) kerülhet ki, melyek adatai az alábbi táblázatban olvashatók.

A 30 tp. közül 18 fix, azaz mindig elérhető: ezek a 12,5-12,75 GHz-es tartományban az F1-ről sugárzó mind a 12 tp., valamint az S1-en sugárzó 6 horizontális polarizációjó tp. A maradék 12 18 lehetséges frekvenciából kerül ki oly módon, hogy a (1,7,30), (2,8,29), (3,9,28), (4,10,27), (5,11,26), (6,12,25) hármasokból legfeljebb 2 üzemelhet egyszerre.

Az 1-6 ill. 7-12 tp.-ek vagy horizontális vagy vertikális polarizációval sugározhatnak, de előbbinél ilyenkor az S2, utóbbinál az F2 nyalábról vehetők. A polarizációváltás csak blokkonként (1-6 ill. 7-12) lehetséges, további megkötés, hogy ha az 1-6 tp.-eket vételi oldalon a horizontális (S2-nyaláb) polarizációra kapcsolják, akkor a 7-12 tp.-ek a vertikális (F2-nyaláb) polarizációra kapcsolódnak: ilyenkor tehát e tp.-ek segítségével átjátszhatóvá válik az F2 és az S2 fedettségi terület. További lehetőségek is rendelkezésre állnak bizonyos nyalábok közötti átjátszásokra: az F1-nyalábon található valamennyi valamint az S1-nyalábon fogható két tp. elnevezése a fellövési nyalábtól függően változik. Az S1-nyalábon az a 2 tp. akár három fedettségi területről is foghat jeleket egyidőben.

Fontos megemlíteni, hogy a HellasSat 2 1-12 tp.-ei interferrenciát okoznak a szomszédos keleti 40 fokon üzemelő Express AM 1 Ku-sávos tp.-eivel, mivel a két hold részben azonos frekvenciatartományt használ. Ilyen probléma már az előd, Express A1R-rel is fennállt, ám az AM-1-nél szinte valamennyi frekvencia esetén jelentkezik valamilyen mértékben. Valós problémát jelent, hogy a frekvenciák nem csak vételi oldalon, hanem fellövési oldalon is átfedik egymást, így a nem megfelelően beállított antennával fellőtt jel a másik holdon is megjelenhet. A jelenlegi (és várhatóan végleges) konfiguráció alapján az 1-6 tp.-ek a vertikális (F2-nyaláb), a 7-12 tp.-ek pedig a horizántális (S2-nyaláb) polarizáción sugároznak. (Azaz nincsenek átkapcsolva a fedettségi területeik.)

A fellővés után egy nappal a HellasSat és az SES Astra egy olyan megállapodást írt alá, melynek nyomán 12 hónapig az Astra látta el az új műhold felügyeletét a luxembourg-i központból, ill. az OTE távközlési vállalatnak a thermopüla-i földi állomásáról. Ezenkívül Görögországban ill. Cipruson az Astra üzemelt be két új földi állomást, amelyek a szerződés lejárta után a HellasSat 2 felügyeletét biztosítják az Astra által kiképzett szakemberekkel.

A jelenleg a holdról sugárzott műsorok listája a LyngSat oldalain olvasható.