|
A Sirius-rendszer |
Vételi lehetőségek
Footprint
Transzponder kiosztás
A svéd NSAB és az
SES-Global
közös tulajdonában álló rendszer a keleti 5 fokos pozícióban található.
Korábban a Tele-X, majd a Sirius 1, Sirius 2 üzemelt itt, s az elsődleges cél a svéd DTH (Direct to Home) műsorszórás biztosítása volt.
Ma már a Sirius-rendszer fontos szerepet tölt be az európai műsorszórásban,
több szolgáltató rajta keresztül sugározza előfizetéses műsorait, köszönhetően
a korábbi Sirius 2-n bevezetett európai fedettségnek.
(A Tele-X-et 1997.-ben a Sirius 2 üzembeállításakor üzemen kívül helyezték,
míg a Sirius 1-et 2000 tavaszán a nyugati 13 fokra irányították át és
imbolygó üzemmódba helyezték. A hold új nevet is kapott: Sirius W.)
2001.-től az Astra 1A is a keleti 5 fokra került,
s imbolygó üzemmódban átjátszásokra és üzleti adatátvitelre használták
2004. decemberéig.
2007. februárjától az Astra 1C is a keleti 5 fokra
(pontosabban keleti 4,6 fok) került, s imbolygó üzemmódban használják.
2008. tavaszán a Sirius 2-t a keleti 5 fokról a keleti 31,5 fokra irányították, Astra 5A-ra keresztelték át, megnyitva ezzel az 5. Astra pozíciót.
A Sirius 3 a Sirius 4 üzembeállása óta tartalék műholdként állomásozik a keleti 5 fokon, műsort nem sugároz.
A Sirius-rendszer holdjainak néhány főbb adatát az 1. táblázat tartalmazza.
Műhold |
Fellövés |
Rakéta |
Élettartam |
Gyártó/Tipus |
TP-k száma |
Sirius 3 |
1998.10.06. |
Ariane V111 |
12 év |
Hughes HS376 |
15 |
Sirius 4 |
2007.11.17. |
Proton |
15 év |
Locheed Martin |
54 |
1.táblázat
Sirius 3
A Hughes HS 376 HP (ma már Boeing BS 376 HP) típusú holdja ún. forgótestre
stabilizált típus, azaz nincsenek "szárnyai", így a napelemek a hengeres
testen kaptak helyet. A kisebb napelemfelület miatt kisebb fedettséget nyújtó
hold még így is elég "erős" ahhoz, hogy a skandináv területeken kívül
Közép-Kelet Európát is besugározza egyetlen spot-nyalábjával.
Fellövése után 1999. végéig a keleti 28,2 fok környékén készenléti
állapotban pihent, hogy szükség esetén tartalékot biztosítson az akkor még egyedül
ott állomásozó Astra 2A-nak. A keleti 5 fokon
2001. január 11.-én állt üzembe, ahol a Sirius 1-et váltotta fel.
A fedélzeten 15 DBS-sávú transzponder (11,7-12,5 GHz) található, melyek
sávszélessége 33 MHz.
Sirius 4
Fedélzetén 2 Ka- és 52 Ku-sávos tp.-t találunk, melyek három nyalábon kaptak helyet.
A Sirius 4 fő feladata a Sirius 2 és majd néhány év múlva a Sirius 3 kiváltása lesz. Utóbbira akár hamarabb is sor kerülhet, ha az SES-nek szüksége lenne a műholdra egy másik pozícióban.
Megnövelték a Sirius 2-n bevezetett európai nyalábjának térerejét. Ezen a nyalábon BSS-sávban (11,7-12,5 GHz) 20 tp. érhető el,
mindegyik 33 MHz-es sávszélességgel, továbbá FSS-sávban (12,5-12,75 GHz) további 3 72 MHz-es (dupla) tp. is rendelkezésre áll. Ez a nyaláb a Sirius 2 és Sirius 3 horizontális frekvenciáit tartalmazza.
Elérhető lesz a nordic-nyaláb is. Az európai nyalábhoz hasonlóan itt is 20+3 tp.-t találunk, melyek a vertikális frekvenciákhoz kapcsolódnak.
A Sirius 4 igazi újdonsága 6 tp., amely a Szahara alatti régiót képes kiszolgálni: ezt az SES fogja értékesíteni, hasonlóan az Astra 2B Nyugat-Afrikára állított nyalábjához. Ezek a tp.-ek
a 12,5-12,75 GHz-es tartományban üzemelnek.
A Sirius-rendszer magyarországi vételéhez szükséges antennaméretek
2.táblázat
A Sirius3 frekvencia-kiosztása
TP | Frekvencia (GHz) | Nyaláb |
TP | Frekvencia (GHz) | Nyaláb |
| |
|
4 | 11,785 V |
Spot-nyaláb |
5 | 11,804 H |
Spot-nyaláb |
6 | 11,824 V |
Spot-nyaláb |
7 | 11,843 H |
Spot-nyaláb |
8 | 11,862 V |
Spot-nyaláb |
9 | 11,881 H |
Spot-nyaláb |
10 | 11,900 V |
Spot-nyaláb |
11 | 11,919 H |
Spot-nyaláb |
12 | 11,938 V |
Spot-nyaláb |
13 | 11,958 H |
Spot-nyaláb |
14 | 11,977 V |
Spot-nyaláb |
15 | 11,996 H |
Spot-nyaláb |
16 | 12,015 V |
Spot-nyaláb |
17 | 12,034 H |
Spot-nyaláb |
18 | 12,054 V |
Spot-nyaláb |
A Sirius 4 frekvencia-kiosztása
TP | Frekvencia (GHz) | Nyaláb |
TP | Frekvencia (GHz) | Nyaláb |
1 | 11,727 H |
Európai széles-nyaláb |
2 | 11,747 V |
Északi-nyaláb |
3 | 11,767 H |
Európai széles-nyaláb |
4 | 11,785 V |
Északi-nyaláb |
5 | 11,804 H |
Európai széles-nyaláb |
6 | 11,824 V |
Északi-nyaláb |
7 | 11,843 H |
Európai széles-nyaláb |
8 | 11,862 V |
Északi-nyaláb |
9 | 11,881 H |
Európai széles-nyaláb |
10 | 11,900 V |
Északi-nyaláb |
11 | 11,919 H |
Európai széles-nyaláb |
12 | 11,938 V |
Északi-nyaláb |
13 | 11,958 H |
Európai széles-nyaláb |
14 | 11,977 V |
Északi-nyaláb |
15 | 11,996 H |
Európai széles-nyaláb |
16 | 12,015 V |
Északi-nyaláb |
17 | 12,034 H |
Európai széles-nyaláb |
18 | 12,054 V |
Északi-nyaláb |
19 | 12,073 H |
Európai széles-nyaláb |
20 | 12,092 V |
Északi-nyaláb |
21 | 12,111 H |
Európai széles-nyaláb |
22 | 12,130 V |
Északi-nyaláb |
23 | 12,149 H |
Európai széles-nyaláb |
24 | 12,169 V |
Északi-nyaláb |
25 | 12,188 H |
Európai széles-nyaláb |
26 | 12,207 V |
Északi-nyaláb |
27 | 12,226 H |
Európai széles-nyaláb |
28 | 12,245 V |
Északi-nyaláb |
29 | 12,264 H |
Európai széles-nyaláb |
30 | 12,284 V |
Északi-nyaláb |
31 | 12,303 H |
Európai széles-nyaláb |
32 | 12,322 V |
Északi-nyaláb |
33 | 12,341 H |
Európai széles-nyaláb |
34 | 12,360 V |
Északi-nyaláb |
35 | 12,380 H |
Európai széles-nyaláb |
36 | 12,399 V |
Északi-nyaláb |
37 | 12,418 H |
Európai széles-nyaláb |
38 | 12,437 V |
Északi-nyaláb |
39 | 12,456 H |
Európai széles-nyaláb |
40 | 12,475 V |
Északi-nyaláb |
G1 | 12,547 H |
Európai széles-nyaláb |
G2 | 12,547 V |
Északi-nyaláb |
G3 | 12,625 H |
Európai széles-nyaláb |
G4 | 12,625 V |
Északi-nyaláb |
G5 | 12,703 H |
Európai széles-nyaláb |
G6 | 12,703 V |
Északi-nyaláb |
A Sirius-rendszer fedettségi területei:
Sirius 3 |
|
Sirius 4 |
Európai széles-nyaláb (European widebeam)
|
Északi-nyaláb (Nordic beam)
|
|
Térképek forrása: SES-Sirius
A jelenleg a holdról sugárzott műsorok listája a LyngSat oldalain olvasható.
|