A Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ), mint a hazai tulajdonú műsorterjesztő vállalkozások
legnagyobb érdekképviseleti szervezete már több éve folyamatosan foglalkozik azzal az újra és újra
fellépő problémával, amely egyaránt sújtja a médiaszolgáltatókat és az általuk felhasznált tartalmak
(különösen a filmek) szerzői és szomszédos jogi tulajdonosait, valamint a legális műsorterjesztő
vállalkozásokat: a nagy sebességű szélessávú internet hozzáférés adta lehetőséggel (vissza)élve egyre
gyakrabban találunk olyan illegális "vállalkozásokat", melyek valamely legális lineáris digitális
műsorterjesztési szolgáltatást (illetve VOD tartalmakat) internetre konvertálnak és OTT/IPTV
formában díjfizetés ellenében árusítanak, ezzel évente sok százmillió Ft-os összeggel megrövidítve a
jogosultakat és az államot.
Az anyagi haszonszerzés érdekében történő jogosulatlan műsorjel vételezés (magyarul: jellopás,
illegális műsorterjesztés) elkövetőjét alapesetben a Btk. 385.§ szerinti szerzői vagy szerzői joghoz
kapcsolódó jog megsértése vétség miatt két évig, a 386.§ szerinti védelmet biztosító műszaki
intézkedés kijátszásának vétsége miatt szintén két évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegeti. Ezen
cselekmények csak magánindítványra büntethetőek. Ez a jelenlegi szabályozási környezetben nem
elég hatékony, mivel az észlelést követő műszaki beazonosítás a károsult jogtulajdonosok számára
megfelelő szakember híján nem vagy nagyon nehezen lehetséges, de még a szakemberek számára is
legtöbbször időigényes folyamat. Ezt kellene és lehetne jóval hatékonyabbá tenni, mivel a jelenlegi
rendszer átfutási ideje alatt az illegális terjesztő akár többször is IP címet válthat, ami által lehet a
felderítést újra lefolytatni, ami így nem vezet láthatóan és érzékelhetően gyors és hathatós
eredményre.
Az MKSZ tagjai az elmúlt években több mint száz illegális terjesztőt jeleztek az illetékeseknek, melyek
egy jó részében jelenleg is nyomozás van folyamatban. Érdemben eddig egy ügyet sikerült lezárni
2018-ban, ahol az elkövető első fokon az okozott kár megtérítésén túl egy év felfüggesztett
börtönbüntetést kapott. Ez mutatja azt, hogy a jelenlegi eljárás rendkívül hosszadalmas, és a
büntetésről szóló híradások visszatartó ereje sem érvényesül a potenciális elkövetők esetében.
A Magyar Kommunikációs Szövetség ehelyett más módszert, egy huszonegyedik századi informatikai
"fegyver" bevetését javasolná alkalmazni: a legális DDOS támadást.
Kezdeményezzük, hogy valamennyi hazai érintett (jogalkotók, szerzői és szomszédos jogi jogosultak,
internet szolgáltatók, műsorterjesztők) képviselőinek bevonásával jöjjön létre egy kerekasztal
megbeszélés és tekintsük át, hogy a problémakör hatékony megoldására - megfelelő jogi garanciális
elemek beiktatása mellett - lehetséges lenne-e a legális DDOS támadás módszerét alkalmazni az
alábbi koncepció szerint:
A jogi megalapozottság és nemzetközi átláthatóság érdekében a RIPE a magyar hírközlési hatóság
kezdeményezésére a legális és regisztrált DDOS támadás alkalmazására egy bizonyos IPv4/IPv6
címtartományt jelöljön ki és ezt tegye nyilvánosan is megismerhetővé. A hatóság jelöljön ki egy arra
alkalmas szakmai szervezetet, amely jogosult lenne - a szükséges mértékű hatósági felügyelet és
ellenőrzés mellett - egy érintetti bejelentésen alapuló előzetes szakértői vizsgálatot követően, a
megfelelő jogi felhatalmazás birtokában a felderített illegális szolgáltatást megvalósító IP címek ellen
az engedélyezett DDOS címtartományból indított legális DDOS támadásra. Ez lerontaná az illegális
terjesztő szolgáltatásának minőségét, tönkretenné a nézői élményt, mert az illegális tartalmak nem,
vagy csak szakadozva, vagy egyáltalán nem lennének elérhetőek az illegális szolgáltatásra előfizetők
számára. Ha az illegális szolgáltató ezt észlelve pl. IP címet váltana és onnan folytatná az illegális
jelelosztást, ezt csak jelentős időkieséssel tudná megtenni, és a folyamatot folytatólagosan IP cím
utánkövetéssel lehetne alkalmazni.
Ezen akció többszöri megismétlésével előbb-utóbb rövid időn belül elérhető lenne, hogy egyrészt az
illegális tevékenységet végző személy fogyasztói a gyakori rossz minőség miatt felhagyjanak az
előfizetéssel és így az elkövető ne jusson bevételhez, másrészt amennyiben a szolgáltatást nem saját
szerverről, hanem bérelt szerverről nyújtja, a szolgáltatáshoz műszaki hátteret biztosító szerver
tulajdonosa is nemkívánatosnak tartsa és megszüntesse az ilyen bérlővel a szerződését, és így az
elkövető nem találna könnyen szervert az illegális szolgáltatás megvalósításához. Ehhez fontos
kiegészítő tevékenység lenne a szakmai szervezetek és az érintettek közös tájékoztató jellegű
fellépése a hazai tömegtájékoztatásban és a külföldi magyar közösségek előtt arról, hogy ha a
szolgáltatás illegális, ne fogyassza azt!
Javaslatunk szerint a fenti vagy ahhoz hasonló koncepció alapján egy valamennyi lentebb említett
érintett fél szakembereiből álló munkacsoport kidolgozhatna egy olyan költség- és eredmény
hatékony jogi és műszaki megoldást, ami az illegális tevékenység bevételét a tartalomszolgáltató
jogtulajdonosok és a legális műsorterjesztők felé tereli és egyúttal nem elhanyagolható ÁFA bevételt
is generál, valamint később akár a hasonló szerzői jogsértésekkel küzdő más országok számára is
példaként szolgálhat.
Felkérjük a legtöbb hazai televízió csatorna jogtulajdonosait képviselő Magyar Elektronikus
Műsorszolgáltatók Egyesületét (MEME) illetve tagjait, hogy kezdjenek szakmai egyeztetést e témában
és biztosítsanak lehetőséget az első megbeszélés megtartására, illetve a kezdeményezésről a
lehetőségeikhez mérten tájékoztassák a lakosságot, hogy az illegális műsorterjesztés elleni küzdelem
jegyében elindult egy közös gondolkodás.
A kezdő egyeztetésre javasoljuk meghívni a következő további szervezetek képviselőit: IM, NAV, TIM,
NMHH, Nemzeti Kibervédelmi Intézet, ProArt, Artisjus, Filmjus, EJI/Mahasz, ISZT, MKHSZ
