Az Astra 1-rendszer

Az Astra műholdakat üzemeltető SES (Société Européenne des Satellites) 1985. márciusában jött létre magántársaságként. Székhelye a luxemburgi Betzdorf. Az SES 1989-ben indította útjára első holdját, mely a keleti 19,2 fokon kiépített rendszer első tagja lett. Ez a hold jelentős lépést volt az egyéni vétel elterjedésében, hiszen korábban nagyrészt csak kábeltelevíziós célokra használták azt a tartományt és sugárzási rendszert, melyet az Astra 1A használatba vett. (Az eredeti tervek szerint a BSS sáv (11,7-12,5 GHz), a cirkuláris polarizáció és a D2MAC-adásrendszer lett volna az egyéni vétel standardja.)

Az 1. táblázatban az Astra 1-rendszer műholdjainak néhány fontosabb adata olvasható.

Az Astra 1A 2001. július közepén beszüntette a sugárzást, s a keleti 19,4 fokon parkoló pályára került. A már imbolygó holdat 2001. végétől a keleti 5 fokra vezérelték át, ahol a Sirius-rendszer kiegészítőjeként átjátszásokra és üzleti alkalmazásokra (VSAT) használták 2004. decemberéig, amikor is deorbitálták.

Az Astra 1B 2005. november végén beszüntette a sugárzást. Az 1A-tól eltérően nem irányították át más pozícióba, s 2006. nyarán innen deorbitálták.

Az Astra 1C 2006. novemberétől-2007. februárjáig a keleti 2 fokon üzemelt, jövőbeli Astra műholdak számára biztosította a pozíciót. 2007. februárjától a keleti 4,6 fokon, a Sirius-rendszer részeként üzemel imbolygó üzemmódban.

Az Astra 1D jelenleg a keleti 23,5 fokon, az Astra 3A-val közös vételi pozíciót alkot.

Az Astra 1E jelenleg a keleti 23,5 fokon, az Astra 3A-val közös vételi pozíciót alkot.

Az Astra 1K indítása 2002.11.26.-án sikertelen volt. (Lásd még:SatEurope Hírek 2002.11.27.) Kiesése miatt az eredetileg csak ideiglegesen a keleti 19,2 fokon üzemelő Astra 2C 2007. augusztusáig továbbra is e pozícióban maradt.

Az Astra 1L-t 29 Ku-sávos tp.-e mellett 2 Ka-sávossal is felszerelték.

Az Astra 1M-en 32 Ku-sávos tp. üzemelhet egyszerre (kezdetben néhány évig szükség esetén 36) és a hold fedettségi területe jelentősen bővűlt: immár Észak-Afrika nagyobb része és az Égei-tenger körzete is lefedetté vált.
Néhány éve még arról érkeztek hírek,hogy az 1M-en regionális nyalábok is helyet kapnak: 8 tp. egy észak-afrikai nyalábon, míg további tp.-ek egy közel-keleti nyalábon lettek volna.

Az Astráknál a teljes frekvenciaspektrumot a könnyebb azonosítás végett hét részre osztották, annak alapján, hogy melyik holdon került először használatra. A 2. táblázatban ez a spektrumfelosztás látható, valamint az, hogy az egyes spektrumok mely szabvány frekvenciatartomány részei.

A transzponderek sávszélessége az FSS-sávban 26 MHz, míg a BSS-sávban 33 MHz.

Ezért van az, hogy az 1E-1F sávban sugárzó digitális csomagok esetében az SR értéke 27500, míg a többi tartományban csak 22000. (Lásd még: A digitális műsorszórásról: Az SR és a FEC.)

Az 1C-től kezdve a holdak bizonyos keretek között képesek egymás kiváltására, azaz egy tp. akár több frekvencián is üzemelhet. Így ezeknél a holdaknál nemcsak a transzponder-, hanem a csatorna-kapacitás is egy fontos jellemző. A 3. táblázatból kiolvashatjuk, hogy az egyes holdak mely tartományban max. hány tp.-rel üzemelhetnek, azaz melyik másik holdaknak jelentenek tartalékkapacitást.

Mivel az Astra 1-rendszer legtöbb műholdja több tartományban is üzemelhet, ezért a holdak más műholdpozíciókban is üzembehelyezhetők.
Az Astra 1D, köszönhetően annak, hogy az 1E-sávban is képes sugározni, már többször azt eredményezte, hogy ideiglenesen más pozícióban is üzembe lett helyezve. A keleti 28,2 fokos 2. Astra pozíció kiépítésekor kétszer ott üzemelt, majd 2001. februárjában a 3. pozíció (a keleti 23,5 fok) szomszédságába, a keleti 24,2 fokra került át, végül 2004. szeptemberétől a keleti 23,5 fokon üzemel.

Az Astra 1H és Astra 1L már két Ka-sávos tp.-rel is rendelkezik, amely segítségével az SES Broadband Interactive (BBI) rendszere maximum 2 Mbps sebességű Föld-műhold irányú összeköttetést biztosít.

Az Astra 1-rendszer vételi lehetőségei Magyarországon meglehetősen vegyes képet mutatnak: a nyugati határnál egy 90 cm-es tükör megfelelő, az ország középső részén bizonyos tp.-ek csak a délutáni/esti órákban vehetők jól még nagy tükörrel is, míg ugyanezek keleten már egyáltalán nem láthatók. Érdekesség, hogy a viszonylag fiatal Astra 1E és 1F vertikális csatornái is már 120 cm-es antennát igényelnek az ország közepén! Mindazonáltal a legerősebb tp.-ek vételéhez 50 cm-es antenna is elegendő. Az egyes nyalábok pontos vételi lehetőségei a lábnyomtérképekről olvashatók le.

További érdekesség, hogy az 1E-1F holdakról az 1A-1D tartományban sugárzott műsorok egészen más fedettségi területtel rendelkeznek. A rejtély könnyen megoldódik, ha visszaemlékezünk arra, hogy az 1E-1F tartományban a sávszélesség különbözik a többi sávban használttól, így az 1A-1D-sávban sugárzó transzponderek másik antennán kaptak helytek.

Az Astra 1A-1D holdak tp.-ei négy nyalábon, az 1E-1F tp.-ei nyolc nyalábon, míg az 1H,1G,1KR és 1L tp.-ei egy nyalábon helyezkednek el. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az egyes holdak lábnyomtérképeit aloldalakon helyeztük el.

Az Astra 1-rendszer frekvenciakiosztása a 4. táblázatban található.

A jelenleg a holdakról sugárzott műsorok listája a LyngSat oldalain olvasható.