Az Eutelsat W-sorozat

1998.-tól új műholdak kezdték felváltani az Eutelsat II-eseket. A korábban W24 névre hallgató családdal (a név a 24 szélessávú transzpondert jelöli) a későbbiekben csak W-sorozatként találkozhatunk. Az eredetileg tervezett három holdból (meglehetősen érdekes módon) hat lett: a W1 az utolsó gyári tesztek alatt súlyosan megsérült, így helyette újat kellett gyártani. Röviddel az első három hold gyártásának megkezdése után W4 néven egy újabbat is megrendelt az Eutelsat, mely jelentősen eltér a család többi tagjától. Ezenkívül Ressat néven egy tartalékhold is készült, amelyet 2000. elején W1-re kereszteltek át, a W1 helyett gyártott példány pedig az Eurobird nevet kapta. Az Alcatel a megsérűlt W1-et felújította, s a hold az Eutelsat 2002. eleji megrendeléséig a gyári raktárban várta "sorsa" jobbra fordulását.

Az első holdat 1995.-ben rendelték az Aerospatiale-tól (ma már Alcatel Space a neve), míg a Ressat-ot a Matra Marconi gyártja. A holdak pozícióit, az indítási és az üzembeállási időpontokat az 1.táblázat foglalja össze.

W1: (Ressat)

A 28 aktív tp.-ből 8 (D1S-D8S) a W1-ről látható földfelszin bármely pontjára ráírányítható spot-nyaláb-on kapott helyet. Ezek frekvenciája megegyezik a fix széles-nyalábon található D1-D8 tp.-ek frekvenciájával, így a két nyaláb egymást nem fedheti! A tp.-ek sávszélessége 40, 54, 64 és 72 MHz. Az utóbbi három esetben ún. osztott módban is üzemelhetnek (ilyenkor két 27, 32 ill. 36 MHz-es tp.-nek felelnek meg), ám ekkor teljesítményük csökken. A B1-B6, az F1-F6 és a D2,D4,D6,D8 tp.-ek a jelet a fix-nyalábra fellőve kaphatják. Ugyancsak rögzített, hogy a D2S,D4S,D6S és D8S csak a spot-nyalábon keresztül kaphat jelet. A D1,D3,D5 és D7 ill. a D1S,D3S,D5S és D7S azonban többféle lehetőséget nyújt a két fedettségi terület összekapcsolására: a D1,D3 valamint a D1S,D3S fellövési oldalon együtt átkapcsolható egyik nyalábról a másikra, azaz pl. a D1-re és a D3-ra a spot-nyalábról is fellőhetnek műsort. A D5,D7 valamint a D5S,D7S az előbbiek mellet képes arra, hogy egyszerre mindkét nyalábról jelet vegyen és azt valamelyikre visszasugározza. Érdekes lehetőséget kínál az a megoldás, ha két tp.-t (pl. D5 és D5S) úgy konfigurálnak, hogy mindkét fedettségi területről jeleket fogadjon: ekkor ugyanis a visszasugárzott jel mindkét nyalábon megjelenik. (S mivel ezek 64 MHz-esek ezért egy tp.-en akár mindkét fedettségi területről származó jel is továbbítható egyidőben! Természetesen a tp. sávszélességén belül elhelyezkedő különböző frekvenciákon.) Így gyakorlatilag a két nyaláb összemosódik.
A széles-nyaláb maximális térereje 48 dBW, míg a spot-nyalábé 52 dBW.

2005. augusztus 10.-én az energiaellátó rendszerben meghibásodás történt, melynek hatására a műhold elveszítette energiájának felét. Emiatt a holdon egyszerre max. 14 tp. üzemelhet!

W2:

A W2-n található 24 aktív (+10 inaktív) tp. teljesítménye csaknem kétszerese a II-es sorozaton találhatóknak. A 2. táblázatban megadott 34 tp. közül egyszerre legfeljebb 24 (polarizációnként 12) üzemelhet. (Igény esetén egy-két tartalék is bekapcsolható, de ennek a napelemek teljesítőképessége szab határt.)
A 34-ből 13 tp. sávszélessége 72 MHz, 21-é 36 MHz. (Az F6-os sávszélessége igény esetén 54 MHz-re kapcsolható.)
A W2 fix széles-nyalábja mellett, rendelkezik egy szabadon állítható spot-nyalábbal, mely a Mauritius és a Reunion-szigetek térségére "mutat". Erre a D1-D10 tp.-ek (fellövési és vételi oldalon függetlenül) külön-külön rákapcsolhatók, ami átjátszási kapcsolatot teremt a két nyaláb között. A széles-nyalábot a W1-től és a W3-tól eltérően kissé szűkebbé tették, így annak térereje megnőtt, s eléri az 50 dBW-t, míg a spot-nyaláb 52 dBW-t produkál.

W3:

Lásd: W6
(A spot nyaláb Törökországra irányult, a széles nyaláb szolgálatási területe a W1-ével egyezett meg.)

W4:

A W4-n 31 Ku-sávos tp.-t találunk, melyek három nyalábon kaptak helyet. A 31-ből 19 tp. az orosz-nyalábon sugároz (max. térereje 52 dBW), a maradék 12-ből 6 a közép-afrikai-ra (max. térereje 46 dBW), míg a további 6 a szabadon állítható spot-nyalábra (max térereje 52 dBW) van rögzítve. A spot-nyaláb Nyugat-Afrikára (Nigéria) irányul. (Mivel a spot-nyalábon és az orosz-nyalábon van egy azonos frekvencia, így, amennyiben azt mindkettőn üzemeltetni szeretnék, nem lehet átfedés a két besugárzott terület között. Megjegyzendő, hogy a tesztidőszak alatt valamennyi nyaláb Európára volt irányítva, így akkor minden transzponder vehető volt.)

A közép-afrikai-nyaláb észak felé Marokkónál kicsúcsosodik, ezzel lehetőséget adva arra, hogy onnan európai műsorokat sugározzanak Afrikába. Fellövési oldalon a spot- és e nyaláb tp.-ei közös antennáról kaphatják csak a jelet. Így minden jelet vagy az állítható nyalábra vagy a közép-afrikaira lőnek fel. (Ez utóbbi esetben a "marokkói csücsök" miatt európai jel is sugározható a spot-nyalábon.) További érdekessége a közép-afrikai nyalábnak, hogy két tp.-re kissé erősebb.

Az orosz és a többi nyaláb között nincs lehetőség kapcsolat létrehozására. A W4 további különlegessége, hogy az orosz tp-ek cirkulárisan polarizáltak, mely speciális vevőfejet igényel.

A lineárisan polarizáció vételéhez tervezett LNB-k esetén a cirkuláris jel mindkét polarizáción vehető, így abban az esetben, ha két közeli frekvencián ellentétes cirkuláris polarizációval sugároznak műsort, akkor a két adás zavarja egymást. Analóg adás esetén ez nem akkora probléma, mert a sávszélesség szűkítésével (27 MHz-ről 18 MHz-re) a vétel javul, ám digitális rendszer esetén ez nem segit.

A W4 tp.-einek a sávszélessége 33 MHz, ill. a közép-afrikai-nyaláb 40-es tp.-re 27 MHz-re is szűkíthető igény esetén. A 3. táblázatban található frekvenciák kicsit talán szokatlannak tűnhetnek, ám figyelembe kell venni, hogy a W4 az Eutelsat SESAT-tal közös pozícióban üzemel, ill. azt, hogy az orosz tp.-ek közül csak az 1-est, 19-est és 21-est kezeli az Eutelsat, mivel a többi az orosz RSCC-hez tartozik az érvényes frekvencia-megállapodások alapján.

A W4 üzembeállása után az eddig ebben a pozícióban üzemelt Most 1-et (ex Bonum 1) a keleti 56 fokra irányították át, ahonnan kelet Szibériát látja el.

W5:

A W5 fedélzetén 24 Ku-sávos transzponder kapott helyet, melyek mindegyike 72 MHz széles. A fix széles-nyaláb mellett két elliptikus, szabadon állítható szpot-nyaláb is megtalálható rajta, melyek igény esetén +/- 90 fokkal elfordíthatók. A széles-nyalábról max. 6-6 kapcsolható át a szpot-nyalábok valamelyikére, s így lehetőséget biztosítanak a széles nyaláb és a szpot-nyalábok fedettségi területei közötti műsor-, vagy adatsugárzásra. A két szpot-nyaláb közötti adatátvitelre nincs mód.

A tp.-ek felének elnevezése a fellövési frekvenciától függ, ami viszont meghatározza, hogy a jel melyik fedettségi területről származik. A G/D jelű csatornáknál a G jelzés esetén a jel mindenképpen a fix nyaláb területéről érkezik, míg D esetén jöhet a fixről vagy a szpot 2-ről. A H/F csatornák esetén F jelzésnél a tp. a fix nyalábján várja a jelet, míg H jelzésnél a jel jöhet a fixről ill. a szpot 2-nyalábról is.

A Szpot 1 nyalábra a C1-C6, a Szpot 2 nyalábra pedig a B5-B6 ill. G1/D1-G4/D4 tp.-ek kapcsolhatók át egymástól függetlenül a széles nyalábról.

Az állítható szpot-nyalábok a jelenlegi ismeretek szerint Kelet-Ázsia (S1) felé ill. a Közel-Kelet (S2) felé sugároznak. Utóbbi hazánkból is vehető.

Hasonlóan a W1,W2 és W6 holdakhoz a széles-nyaláb max. 48 dBW-t produkál, míg a szpot-nyalábok 53 dBW-vel sugároznak.

A W5 vételénél fontos a zavartalan dél-keleti kilátás, mivel az emelkedési szög 15-18 fok, s így egy távolabbi magas épület is már könnyen "eltakarhatja" a műholdat.

W6:

Az eredetileg a keleti 7 fokon, W3 néven üzemelt hold a W2-vel nagyrészt megegyező, ám a széles-nyalábjának eredeti fedettsége a W1-vel egyezik, így a maximális térereje 48 dBW.

A keleti 7 fokon a holdat az Eutelsat W3A váltotta, ezután a hold a keleti 21,5 fokra került át és új neve Eutelsat W6 lett.

A spot-nyaláb-ot a 2004. decemberi tsunami katasztrófa után az érintett térségre irányították, de azóta ismét az eredetileg tervezett szerint Észak-Nyugat Afrikára irányul, így hazánkból nem vehető.