Az INTELSAT IX-es sorozat

2001. júniusában az amerikai Intelsat egy csaknem két évig tartó fellővés-sorozatba kezdett, melynek során üzembe áll a társaság 9. műholdcsaládja, mely a jelenlegi tervek szerint 7 holdból áll. A holdak pozícióit és fellövési adatait az 1. táblázat tartalmazza.

Az SS/Loral által gyártott holdak a VII-es és VIII-as sorozat által is használt frekvenciatartományokban, C- és Ku-sávban sugároznak, s hasonlóan a VIII-as holdakhoz 8 vagy 9 C- és 2 Ku-sávos nyalábon kaptak helyet. A Ku-nyalábok a holdról látható földfelszín bármely pontjára ráírányíthatók, míg a C-sávosak fixen rögzítettek.

A 901-esen és a 906-oson csak 4 C-sávos zóna-nyaláb található (a közép-nyugati hiányzik), míg a többi holdon 5 kapott helyet. Ezek közül alaphelyzetben 5 üzemel, azonban lehetőség van két zóna-nyaláb (a 903,905 és 907-en a dél-nyugati és a közép-nyugati zóna-nyaláb ill. a 902-n és 904-en az észak-keleti és dél-keleti (!) zóna-nyaláb) összekapcsolására. Az így létrejövő kombinált nyalábot Combined West ill. Combined East-nyalábnak hívják. (Utóbbi igen nagy területet fed le, kvázi félteke-nyalábnak tekinthető!) A jelenlegi ismeretek szerint a 902-es,903-as és a 907-es négy zóna-nyalábos, a 904-es és 905-ös 5 zóna-nyalábos módban üzemel.

Az 5 zóna-nyalábos konfiguráció esetén 44, míg a 4 zóna-nyalábos üzemmód esetén 42 C-sávos tp használható egyidőben.

Hasonlóan az előző sorozathoz a C-sávban összesen 9 frekvenciát használnak az Intelsat holdak. A polarizáció okos megválasztásával viszont egy frekvencia akár 7-szer is használható: emiatt a félteke-nyalábok és a zóna-nyalábok ellentétes polarizáción sugároznak. A félteke-nyalábok jobbraforgó (R) polarizációval, a zóna nyalábok balraforgó polarizációval (L) rendelkeznek, míg a globális nyalábon mindkettő megtalálható, ám utóbbiak az előzőektől eltérő frekvenciát használnak, így nincs átfedés közöttük.

A 4,055 GHz-es (félteke nyalábon helyet kapott) tp.-ek vételi oldalon képesek 2*16 MHz-es sávszélességen fogadni a jelet, s ezt 36 MHz-n visszasugározni. Ennek segítségével lehetőség van e frekvenciát úgy használni, hogy a két fél tp. különböző féltekenyalábról vegye a jelet. Ez ideális a kontinensek között átjátszások esetén, hiszen elég egy tp.-t bérelni, s így pl. az óceán két partjáról fellőtt jelet egy közös tp.-en lehet venni az óceán valamelyik partján. (Ugyancsak képes osztott módban üzemelni a 4,177.5 GHz-es globális tp. Vételi oldalon ekkor két 18 MHz-es rész áll rendelkezésre, melyből egy kombinált 41 MHz sávszélességű visszasugárzott jel áll össze. E tulajdonság azonban csak a fellövő állomások eltérő sugárzási teljesítményének kiegyenlítésére használható. Vételi oldalon nincs igazán jelentősége, annál is inkább mert csak 350-400 cm-es antennákkal vehető.)  Ha a tp. ebben az osztott módban üzemel, akkor a két rész jelölésére az A és B postfixet használják.

A Ku-sávban 16 tp.-ből egyszerre 14 üzemelhet. A két nyalábon 8-8 tp. található. A nyalábok polarizációja igény esetén egymástól függetlenül megváltoztatható, azaz akár mindkét nyaláb sugározhat azonos polarizáción. (Természetesen ez esetben a fedettségi területek nem fedhetik át egymást.) Alapállapotban a Spot 1 vertikális, a Spot 2 horizontális. A VIII-as és a VII-es sorozattól eltérően a Ku-sávos tp.-ek a 10,95-11,7 GHz-es tartományban sugároznak, s nem kapcsolhatók át a 12 GHz-es ill. a 12,5 GHz-es sávokba! (A gyakorlatban e lehetőség semelyik VII-es vagy VIII-as holdon nincs és nem is volt kihasználva.)

Mivel a legtöbb tp. sávszélessége 72 MHz vagy még ennél is nagyobb, ezért egy tp.-en több analóg műsort ill. digitális csomagot is továbbíthatnak. A könnyebb azonosítás érdekében szokás a tp.-eket (általában 36 MHz-es) részekre osztani. Az "alsó fél" jelölésére ilyenkor az L (lower) postfixet, a "felső fél" jelölésére pedig az U (upper) postfixet használják. A 4,055 GHz-es és 4,177.5 GHz-es tp.-ek esetén (melyek vételi oldalon két független 16 MHz-es ill. 18 MHz tp.-ként is funkcionálhatnak) az önálló részek jelölésekor az A és a B postfixet használják, amennyiben azok osztott módban üzemelnek. A 3. táblázatban az Intelsat holdakon szokásos "tp.-felosztás" olvasható.

Hasonlóan a VIII-as sorozathoz e holdak is lehetőséget biztosítanak a C- és Ku-sáv összekapcsolására, azaz az egyik sávon fellőtt jel a másik sávon sugárzó tp.-en jön vissza a holdról. Ez persze magában foglalja azt, hogy a fellövési és a vételi nyaláb különböző, igy akár kontinensek közötti jelátvitelre is van lehetőség. Az összekapcsolási lehetőségekre jellemző, hogy a globális nyalábokat kivéve valamennyi tp. bármely másik nyalábról is fogadhat jelet.

Az Intelsat IX-es sorozat hazánkban is vehető nyalábjai meglehetősen jó térerőt produkálnak már C-sávban is, hiszen egy 150 cm-es antennával már kitűnően vehetők mind a félteke-, mind a zóna-nyalábok. A család első tagjainak fellövése után kiderült, hogy a Ku-sávban biztosított térerő 1-1,5 dBW-vel erősebb a tervezettnél, ezért az Intelsat módosított a fedettségi térképeit. A 4. táblázat e holdak magyarországi vételéhez szükséges minimális antennaméreteket tartalmazza.

Fellövése előtt az Intelsat 904-ről úgy lehetett tudni, hogy a Spot 2 nyaláb Európára mutat majd, azonban kiderült, hogy az általa felváltott 604-esnek megfelelően Közép-Ásziára irányul, s így tőlünk nem vehető. A nyugati 27,5 fokra küldött új hold Spot 2 nyalábja az eredeti tervekről eltérően nem Európát fedi le. A 907-es előd holdjának továbbított szolgáltatások folyamatos biztosítása végett a Spot 1 várhatóan horizontális polarizációval sugároz majd.