Az INTELSAT VIII-as sorozat

1997.-ben az amerikai Intelsat üzembe állította a Locheed Martin Astro Space által gyártott VIII-as sorozatú műholdjait, melyek pozíciói- és fellövési adatait az 1. táblázat tartalmazza. 1998.-ban útnak indult a 805 és a 806 is, ám ezek lényegesen eltérő felépítésű holdak (VIIIA-család), így itt nem mutatjuk be őket.
1998.november 30.-án az Intelsatból levált, privatizált társaság, a New Skies Sat tulajdonába került át a 803-as hold, így egy ideig NSS 803-nak nevezték, majd végül az NSS 5 nevet kapta. (Lásd még: SATEurope Hírek 1998.12.17.)

Az Intelsat 801 a tesztelések alatt megsérült, s ezért az eredetileg neki szánt keleti 64 fokon a 804-es hold állt üzembe. A sérülés következménye, hogy bizonyos C-sávos tp.-ek a Ku-sávban is vehetők, igaz meglehetősen gyengén.

Az Intelsat 804-en 2005. január 14.-én meghibásodott az elektromos rendszer és a műhold használhatatlanná vált. A vizsgálat szerint egyedi esetről van szó és a család többi tagját nem érinti.

Az Intelsat VIII-as sorozat, melynek várható élettartama 13 év, főleg C-sávban nyújtott képességeivel emelkedik ki a cég korábbi műholdcsaládjai közül. Összesen 38 C-sávos tp.-rel rendelkezik, melyek közül 8 a globális-nyalábon, 12 a két félteke-nyaláb valamelyikén és 20 a négy zóna-nyaláb valamelyikén található. Ezenkívül 2 Ku-spot nyalábbal rendelkezik, melyeken egyszerre 6 tp. üzemelhet és ezek a nyalábok a műholdról látható földfelszínen bárhová irányíthatók.

A VIII-as sorozat transzponder összekapcsoló képessége kiemelkedő. Az egyes nyalábokon található tp.-ek rendkívül sokféle módon kapcsolhatók egymással: egy adott tp. szinte mindegyik fedettségi területről veheti a jelet és a C- és a Ku-sáv is "átjárható". A Ku-sávos tp.-ek esetében minden tp. képes a jelet akár a másik spot-nyalábról venni, de akár egy C-sávos nyalábra is fellőhető a továbbítani szándékozott jel. (Pl. az egyik zóna-nyaláb (C-sáv) segítségével egy spot nyalábon (Ku-sáv) vehetünk adást. Sőt: lehetőség van az Észak-Keleti zóna-nyalábon fellőt információt a másik 3 zóna-nyalábon egyszerre visszasugározni!)

A tp.-ek frekvenciáinak tekintetében semmi újdonságot nem találunk a VIII-as sorozaton, mivel a korábban is használtakkal találkozunk itt is, eltérés csak az egyszerre használható frekvenciák számában adódik.

C-sávban összesen 9 frekvenciát használnak az Intelsat holdak. A polarizáció okos megválasztásával viszont egy frekvencia akár 6-szor is használható: emiatt a félteke-nyalábok és a zóna-nyalábok ellentétes polarizáción sugároznak. A 4,055 GHz valamennyi C-nyalábról sugározhat, azonban ha a globális nyalábra kapcsolják,akkor ezzel kizárják e frekvencia használatát a félteke- vagy a zóna-nyalábokon, mivel ekkor két azonos polarizációjú frekvencia a közös fedettségi területen zavarná egymást. A félteke-nyalábok jobbraforgó (R) polarizációval, a zóna nyalábok balraforgó polarizációval (L) rendelkeznek, míg a globális nyalábon mindkettő megtalálható. A 3,905 GHz-es tp.-ek vételi oldalon 2*34 MHz-es sávszélességen veszik a jelet, s ezt 72 MHz-n sugározzák vissza, így pl. két különböző fedettségi területről érkező jelet képesek egy harmadik felé továbbítani. A 3,745 GHz-es frekvenciához a félteke-nyalábokon 72 MHz-es, míg a zóna-nyalábokon 77 MHz-es sávszélesség tartozik. Habár a 2.táblázatban 5 zóna-nyaláb található összesen csak négy használható, mivel a Dél-Keleti zóna-nyaláb és a Közép-Nyugati zóna-nyaláb egymást kizárja, tehát egy időben csak egyik lehet aktiv!

Ku-sávban a rendelkezésre álló 10 tp.-ből egyszerre csak 6 használható. A 11,055 GHz-es tp.-ek, hasonlóan a C-sávban található 3,905 GHz-esekhez, vételi oldalon két független 34 MHz-es tp.-ből állnak, amik a jelet 72 MHz-es sugározzák vissza. A 10,950-11,2 GHz-es tartományban található tp.-ek (61-63 ill. 71-73) egymástól függetlenűl átkapcsolhatók a 12 GHz-es ill. a 12,5 GHz-es tartományba. (Erre azért van szükség, mert az egyes régiókban más-más a Ku-sáv műholdas sugárzásra használható frekvencia-tartománya.) Átkapcsoláskor a tp. elnevezése is megváltozik: pl. a 61-ből 261 ill. 361 lesz. Alaphelyzetben a Spot 1 vertikális, a Spot 2 pedig horizontális polarizáltságú, a fedettségi terület alakja pedig kör ill. elliptikus alakú, de a polarizáció átkapcsolható.
Az Intelsat 801-en a Spot 1 jelenleg horizontális, a Spot 2 pedig vertikális polarizációval sugároz!

Mivel a legtőbb tp. sávszélessége 72 MHz vagy még ennél is nagyobb, ezért egy tp.-en több analóg műsort ill. digitális csomagot is továbbíthatnak. A könnyebb azonosítás érdekében szokás a tp.-eket (általában 36 MHz-es) részekre osztani. Az "alsó fél" jelölésére ilyenkor az L (lower) postfixet, a "felső fél" jelölésére pedig az U (upper) postfixet használják. A 11,055 GHz-es és 3,905 GHz tp.-ek esetén (melyek vételi oldalon két független 34 MHz-es tp.-ként is funkcionálhatnak) az önálló részek jelölésekor az A és a B postfixet használják, amennyiben a két rész külön nyalábról kapja a jelet. A 3. táblázatban az Intelsat holdakon szokásos "tp.-felosztás" olvasható.

Az Intelsat VIII-as sorozat hazánkban is vehető nyalábjai meglehetősen jó térerőt produkálnak már C-sávban is, hiszen egy 150 cm-es antennával már kitűnően vehetők mind a félteke-, mind a zóna-nyalábok.
A 4. táblázat e holdak magyarországi vételéhez szükséges minimális antennaméreteket tartalmazza.

A jelenleg a holdakról sugárzott műsorok listája a LyngSat oldalain olvasható.